2014. december 7., vasárnap

Rideg valóság 2

- Édesapád nem erre tanított !- engem egyszerűen utálnak az ablakok. Gyűlölnek. De én is őket .- Meg kell térítened a kárt amit okoztál. - mocorgott a székében a diri. - Vagy kézpénzzel vagy közmunkával . - és ekkor rájöttem a megoldásra. 
- Apunak segíthetnék!!!!- magyaráztam- mármint lehetnék az edző segítője.- elgondolkodott . Ha beleeggyezik akkor apunak már nincs választása. 
- Megeggyeztünk. - Ezaz.

*
Szünetben apa véres pillantásával találtam szemben magam.
- Nem tudom mire készülsz Taylor . De ha megtudom akkor...
- Apa nyugi !! 
- De még fizetést se kapsz érte !!!
- De mi se fizetünk . - elhallgatott. Rájött.
- Ha bármi - ujját fenyegetően tartotta felém - hülyeséget csinálsz akkor ...
- Akkor ??
- Csak .... csináld azt amit én mondok ! - ezzel elviharzot. Nem a legboldogabb. Viszont nem is akar már megölni . Vagy még.

*
- Na hölgyeim buli van . - futottak ki a pályára. Apuval már az elején összevesztünk , hogy kinél legyen a síp. Ez durva lesz . 
Megláttam őt . A hasam görcsbe szorult .  Érte megéri apuval veszekedni. Rám nézett. Félmosollyal lepillantott a földre. Aztán állkapcsa megfeszült. Ez most mi ? 
Bemelegítettek. 4 kör futás. Izmos teste megfeszült aztán elernyedt. Ő volt a megtestesült gyönyör. Leülltem apu jegyzeteit nézegetni .  Apa szólt. Odavittem neki a papírokat. Drew feszesen bámult. Felmért.
Apu a tőbbieket állította fel az új pozícióba. Egyszer csak egy mély hangot hallottam meg.
- Hé kislány ! - Kislány?! Mi a .....- Kit keresel ? - Ránéztem a hang tulajdonosára . Drew.  Önelégült mosoly ült az arcán .
- Milyen kislány ?! Seggfej...- Felnevetett.
- Ó szóval a kislányok a seggfejekre buknak ? - Levette a fejvédőjét. Barna izzadt tincseit megigazította.
- Honnan veszed hogy tetszel ? - Hangom felháborodott volt .Szerintem jogosan .
- Cica hazudj másnak ! 
- Ne hívj cicának seggfej ! - Csalódtam . Hiába természetfeletti ahogy kinéz ha belül egy senki . Megint felnevetett. Arogáns nevetésétől hányingerem lett. 

*
Otthon legszívesebben bezárkóztam volna és sírtam volna egész este . Csalódástól reszkedtem . Nem értem. Még csak nem is ismer de már utál . Vagy ha nem is de nem bír . De az érzés kölcsönös . Hogy fogom kibírni őt egy hónapon át. Cica. Hangzott a fejemben. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése